Elöntéssel veszélyeztetett települések

Magyarország közel 3200 településének belterülete megközelíti a 640 ezer hektárt, ami az ország összes területének 7%-a. Ezen belül városaink 200 ezer hektár, kisebb településeink 440 ezer hektárterülettel részesednek. Összes településünk közül 1000 síkvidéki, 2200 dombvidéki területen helyezkedik el. Természeti adottságainknak megfelelően a vizek kártételeinek lehetősége sík- dombvidéken, településeinken és városainkban egyaránt jelen van. Országosan a települése 40 %-a erősen, mintegy 80 %-a valamilyen mértékben veszélyeztetett a vizek kártételeitől. A települések alig 20 %-áról mondhatjuk el, hogy területén vízkárral nagy valószínűség szerint nem kell számolni. 

Belvíz által veszélyeztetett területek

A belvíz síkvidéki területeink sajátos jellemzője, az ország 45 %-át érinti. A Duna, a Tisza és mellékfolyóik szabályozását, az ármentesítés munkákat követően főként az Alföldön jelentkeznek belvízi problémák. A belvízi veszélyeztetettség meghatározói egyrészt a természeti adottságokban, másrészt az emberi tevékenységben kereshetők. A természeti tényezők közül meghatározó a területhasználat módja, ami külterületen a helytelen mező- és erdőgazdasági művelésben, belterületeken a mély fekvésű területek  beépítésében csúcsosodik ki.  A településeken belül szólni kell a szennyvízcsatornázás elmaradásáról, ami az un. "talajvízdombok" kialakulásával nagymértékben hozzájárul a belvíz-veszélyeztetettség kialakulásához.

A belvízi veszélyeztetettség jellemzésre mérőszám szolgál az Alföld és a Kisalföld területére. A mérőszám figyelembe veszi az éghajlati tényezőket, a domborzati adottságokat, valamint a területhasználat módját. Az Alföld belvízrendszerei eltérő veszélyeztetettségének kialakulásában legnagyobb szerepe a talajnak és a talajvíz mélységének van. A belvízrendszerekre kidolgozott komplex mutató szám használata egyértelműen alkalmas a területek kategorizálására.

Megkülönböztetünk:

• belvízmentes
• belvízzel mérsékelten veszélyeztetett
• belvízzel közepesen veszélyeztetett, valamint
• belvízzel erősen veszélyeztetett

területeket.

Belvízzel veszélyeztetett területek

A minősítés - és ennek térképi ábrázolása - belvízöblözetekre készült, így elsősorban a település környezetére adja meg az információkat. A környezeti információkon kívül a település közvetlen veszélyeztetettségének megállapítása során figyelembe kell venni a talajvízszintet, a beépítettséget, a burkolt felületek arányát és nem utolsó sorban a helyi tapasztalatokat, az utóbbi belvizes évek elöntési adatait.

Az ország belvízzel leginkább veszélyeztetett térségei:

• a Felső-Tisza-vidéki tájak (Bereg, Tisza-Szamosköz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz)
• a Hortobágy - Berettyó melléke
• a Jászság és a Nagykunság egyes részei
• az Alsó-Tisza vidéke
• A Dunavölgyi-főcsatorna mente

Mérsékelten veszélyeztetett terület a Közép-Dunántúlon a Nádor-Kapos-Sió völgye, valamint a Kisalföld térsége.

Nagyobb belvízmentes térségek:

• a Tiszahát
• A debreceni löszhát
• A Tiszazug
• a Békés-Csanádi löszhát egyes részei
• a bácskai löszhát 

Forrás: Önkormányati vízügyi kézikönyv

Belvízrendezés

Magyarország körülbelül egynegyede olyan mély fekvésű sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Ezeket a területeket a belvízvédelmi művek nélkül állandóan vagy időszakosan hosszú időre elborítaná az összegyülekező hólé és csapadékvíz. Sok olyan sík vidéki vízgyűjtő van, amelyeknek nem, vagy csak nehezen jelölhető ki a természetes határa (például az Alföldön a Hortobágy-Berettyó főcsatorna vízgyűjtője). Ezeken a területeken belvízvédelmi rendszereket alakítottak ki; a mesterséges vízelvezető létesítmények szabják meg a vízgyűjtő határokat, amelyek időben (véglegesen vagy csak időszakosan) változhatnak, attól függően, hogy hová, melyik lehet- séges befogadába vezetik a vizet. A belvízzel veszélyeztetett terület nagysága eléri a 4,4 millió ha-t, amelyből intenzíven művelt mezőgazdasági terület 2,7 millió ha (a művelt terület 41%-a).

A síkvidéki vízrendezés célja a mély fekvésű területeken összegyülekező, hóolvadásból és esőkből, valamint feltörő talajvízből keletkező elöntésektől, az ún. "belvizektől" való mentesítés. A belvizeket Magyarországon 42400 km hosszúságú belvízcsatorna vezeti el. Azokat a területeket, amelyekről mesterséges létesítmények vezetik el a vizet, "belvízvédelmi rendszernek" nevezik. Számuk 85, összes kiterjedésük 43 600 km2. Terv szerinti kiépítettségük átlagosan a tízévente előforduló belvizek 15 nap alatt történő elvezetését biztosítja. A kiépítési fajlagos vízhozam 10-78 l/s/km2 között változik, a súlyozott területi átlag 27,2 l/s/km2. A jelenlegi belvízvédelmi infrastruktúra hosszú fejlesztés eredménye.

A belvizek gyakoriságára jellemző, hogy az utóbbi 57 évből mindössze három olyan volt (1973, 1976, 1990), amikor az ország egyetlen részén sem került sor belvízvédekezésre. 1998-ban 84 ezer ha volt a belvízzel elöntött terület nagysága és további 158 ezer ha volt a károsodott, elvizesedett mezőgazdasági terület,4 1999-ben 470 ezer ha területet borított belvíz. A belvízkárok nagyságát nehéz megállapítani

Forrás: Ijjas István. Területi vízgazdálkodás

(2009.11.10.)