-
- Nemzetközi projektek
-
Nagyprojektek
- A magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményfejlesztése
- Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása
- Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása
- Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése
- Duna projekt
- Vásárhelyi terv
- Árvízi veszély- és kockázati térképezés
- KEOP 2.2.2 - Az EU VKI végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése
- Informatikai rendszerfejlesztés a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően
- Befejezett projektek
-
- Informatikai szakági tevékenységek
- Vízügyi Adattár
-
Vízügyi informatikai alkalmazások
- VIZIR leírása
- A vízügyi objektum és törzsadatkezelő rendszer
- Operatív Hidrológiai Modul
- Magyar Hidrológiai Adatbázis alkalmazások
- Digitális Vízföldtani Napló
- Víz-Tér rendszer
- Vízügyi térinformatikai alkalmazások
- Települési Szennyvíz Információs Rendszer
- Gazdasági-műszaki SQL karbantartó-lekérdező rendszer
- Linkek
A vízgazdálkodási adatok és szerepük a vízkészlet-gazdálkodásban -
A vízrajzi tevékenység és az észlelő hálózat bemutatása -
Adatáramlás, adatnyilvántartás, adatszolgáltatás
A vizek állapotának megismerése mérésekkel, majd a mérési eredmények feldolgozásával, értékelésével történik. Az adatokat és a különböző feldolgozásokat rendszerezni és tárolni kell későbbi ellenőrzések és vizsgálatok érdekében. Mindezek összessége a vízrajzi tevékenység.
Példaként néhány a leggyakrabban használt adatokból: hidrometeorológiai adatok (csapadék, párolgás, léghőmérséklet stb.), felszíni vizek adatai (vízállás, vízhozam, vízhőmérséklet, vízminőségi jellemzők, mint például szerves és szervetlen szennyezők, oxigéntelítettség, biológiai jellemzők stb.), felszín alatti vizek adatai (kutakban mért vízállás, hőmérséklet, vízminőségi jellemzők, kitermelhető vízmennyiség stb.)
A vízrajzi tevékenységet nagyrész az állam (vízügyi igazgatóságok, környezetvédelmi felügyelősége,k ÁNTSZ stb. végzi), a kép teljességéhez azonban szüksége van azokra a vízgazdálkodási adatokra is, amelyek nem az állam által kiépített mérő és észlelő hálózatban keletkeznek, hanem a vízhasználatok során észlelhetők. Ezeket az adatokat is meghatározott rendben kell gyűjteni, továbbítani, feldolgozni stb. Az adatforgalom rész az évente kormányrendeletben meghatározott statisztikai beszámolási rend szerint kerül a felhasználóhoz, másik részét a vízfelhasználók a vízügyi vagy más illetékes hatóság elrendelése alapján mérik és továbbítják a megfelelő helyre. Az előzőekben ismertetett vízgazdálkodási adatokkal összefüggő alapadatokról egy kormányrendelet intézkedik, míg a vízügyi igazgatási szervek vízrajzi tevékenységét miniszteri rendelet szabályozza.
Az államigazgatási szervek által gyűjtött műszaki adatok általában közérdekűek, ezért nyilvánosak. A vízgazdálkodási alapadatok közlése (adatszolgáltatás) ? kivéve a közléssel kapcsolatos költségeket ? a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek részére térítésmentes.
Forrás: Önkormányzati vízügyi kézikönyv
(2009.10.20.)




