A Cigánd-Tiszakarádi tározó a kivitelezési munkálatokat megelőzően régészeti kutatások és ásatások helyszíne volt. A kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, melyet a miskolci Herman Ottó Múzeum (HOM) szakemberei végeztek. Ők Pácin határában 3, Cigánd határában 4, Nagyrozvágy határában 1 olyan lelőhelyet azonosítottak, amelyek a víztározó kivitelezési munkálatait közvetlenül vagy közvetve érintették.

A 2005 őszén kezdődő és 2007 nyaráig tartó, összesen öt lelőhelyen végzett régészeti ásatásokat a miskolci múzeum szakemberei koordinálták. A munkálatok a kivitelezés ütemtervével párhuzamosan futottak, és a feltárt lelőhelyek egyike miatt sem kellett a tározó elemeit áttervezni vagy áthelyeztetni.

A legnagyobb kiterjedésű lelőhely Pácin - Alharaszton, mintegy 4,79 hektáron található, amelyen régészcsapat három korszakot átölelően 1687 régészeti jelenséget tárt fel. Ezek között találhatunk bronzkori települést és temetőt, vaskori településrészleteket és egy 13. századi Árpád-kori települést, gazdasági objektumaival.

Pácin - Szenna-dombon egy népvándorlás kori település nyomaira - több házra, a hozzájuk tartozó kemencékre és gödrökre bukkantak a régészek. Ugyanitt még 2005-ben a terület lőszermentesítéséhez kapcsolódóan egy 5. századi germán harcos sírját leletmentették, ám erről kiderült, hogy csak magányos temetkezés, ugyanis a domb teljes feltárásakor párja már nem volt.

Pácin - Alsókenderszeren elvégzett  munkálatok során a 2,06 ha alapterületű lelőhelyen egy késő bronzkori telep és néhány urnás - hamvasztásos temetkezés nyomát találták, valamint egy 12. századi Árpád-kori tanyaszerű település házait, gazdasági egységeit és kútjait, amelyek egyikében egy ép, vasalt favödör rejtőzött.

Nagyrozvágy - Pap-dombon, a 3,35 hektár alapterületű lelőhelyen egy középső bronzkori, Füzesabony-kultúrához tartozó, vélhetően többrétegű, úgynevezett tell-település nyomait kutatták. A település központi, legmagasabb részét az 1980-as években talajjavítási céllal elpusztították. A tell-település alsóbb régióin nagy mennyiségű leletanyagot ástak ki a szakemberek, melyek közül jelentős számmal találhatunk ép tárgyakat is.

Cigánd - Szerpesz-dombon az 1,75 ha alapterületű lelőhelyen a vezető régész és csapata késő bronzkori és Árpád-kori pákásztanyák néhány objektumára bukkantak, valamint egy II. világháborús német katonai lövészárok és a hozzá tartozó géppuskafészkek bírnak hadtörténeti jelentőséggel.

A lelőhelyek mindegyike a gát nyomvonalán volt, így körbeölelik az egykori Pallágcsa-tó mocsárvilágának környezetét. Az ebből kiemelkedő, egymással közlekedési kapcsolatban lévő dombok biztosították az életteret számukra. A most létesülő árvízi tározóval közel hasonló környezet alakulhat ki, mint amilyenben az egykor itt lakók élhettek.

Herman Ottó Múzeum - Miskolc, Szörényi Gábor András