Ismerettár: Területi jellemzők - Természeti viszonyok
Sajátos természetföldrazi viszonyok
Hazánkban a vizekkel való foglalkozás szükségességét két tényező indokolja: a kontinentális éghajlat, valamint a medencejelleg. Mindkettő szélsőségeket hordoz magában. A száraz és csapadékos évek váltakozása az évszakonként lehulló csapadék jelentősen eltérő nagyságrendje, a környező hegyekből lezúduló, s nálunk néha hónapokig összetorlódó árvizek alapvetően határozzák meg a Kárpát-medence vízviszonyait.
A magyarországi folyók vízkészlete csaknem teljes egészében külföldről származik (96%-ban), a vízfolyásainkból felhasználható vizek mennyisége nagyon változó, hiszen létezik olyan vízfolyás, mely kis- és nagyvizeinek aránya eléri az 1:10000-et, s a vízkészletek az országban nem egyenletesen oszlanak el, hanem a három nagy folyónk (Duna, Tisza, Dráva) völgyében folyik el a vizek 100%-a.
Mindezekből az következik, hogy a vízkészletek időben és térben korlátozottan állnak rendelkezésre, s gyakran az ország mintegy felét veszélyeztetik jelentős ár- vagy belvizek. Ahhoz, tehát, hogy hazánkban a biztonságos emberi élet feltételei adottak legyenek, s a gazdaság harmónikus fejlődéséhez a nélkülözhetetlen természeti erőforrás, a víz minél konfliktus-mentesebben álljon rendelkezésre, szükség van korszerű, a kor követelményeinek megfelelő egységes vízgazdálkodásra.
A korszerű vízügyi politika tényezői
Az ország medence-jellegéből következően a hazánkon átfolyó átlagos vízmennyiség (120 milliárd m3/év) egy lakosra vetített értéke - a világ összes országát figyelembe véve - nálunk a legmagasabb. A vizeket illetően is jellegzetesen tranzit ország vagyunk tehát, ami azt is jelenti, hogy a vízkészleteink mind mennyiségileg, mind minőségileg döntő mértékben függnek a szomszédos országokban tett beavatkozásoktól. A felszíni és felszín alatti vizeink szoros összefüggésben vannak egymással, az egyikben okozott kár a másikban is jelentkezik.
Ugyanakkor hazánk a Kárpát-medence legmélyén fekvő, zömében sík területű ország, ezért a környező hegyvidéki vízgyűjtőkről érkező, nálunk levonuló árhullámok, a hóolvadásból, vagy nagy csapadékokból keletkező belvízi elöntések miatt vízkár veszélyezettségünk Európában igen nagy. Vízkárok által az ország területének 52%-a veszélyeztetett és csaknem egynegyedét árvizek fenyegetik. Egyszeri árvízi elöntésből egy-egy kisebb öblözetben minimálisan 5-6 milliárd Ft kár keletkezhet, de egy nagyobb öblözet esetén 30-40, illetve 150 milliárd Ft-os kár is előfordulhat.
Az ivóvízigény közel 90%-ának kielégítése a felszín alatti vizekből történik, helyenként a túligénybevétel jelei mutatkoznak. A vízellátási célú művek 65%-a sérülékeny földtani környezetbe települt.
A fő árvízvédelmi vonalak 4220 km hosszából a szükséges méretre - a száz évenként egyszer előforduló árvízre - a művek 67,2%-a kiépült, a belvízvédelmi létesítmények a mezőgazdaság igényeihez igazodva jól kiépültek.
A vízgazdálodás területén jelentkező legfontosabb szakmapolitikai feladatok:
· a szennyvíztisztítás fokozott fejlesztése,
· a vízbázisok védelme,
· a meglévő vizgazdálkodási létesítmények működőképességének fenntartása.
A vízügyi politika célja a magyar társadalom vízzel kapcsolatos szükségleteinek (védelem és szolgáltatás) kielégítése a korszerű piacgazdaság és tulajdonviszonyok keretei között, feladatát jól ismerő, képzett management irányításával.
Az ivóvízigény közel 90%-ának kielégítése a felszín alatti vizekből történik, helyenként a túligénybevétel jelei mutatkoznak. A vízellátási célú művek 65%-a sérülékeny földtani környezetbe települt.
