Magyarország vízgazdálkodása

Áttekintés

Magyarország a Kárpát-medence legmélyebb, döntően alföldi részén helyezkedik el. Az ország teljes területe (93 ezer km2) a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A Duna fontosabb mellékfolyói a Tisza és a Dráva. A felszíni vízkészlet 82 %-át a Duna és a Dráva szállítja, a Tisza részesedése csak 18%, holott az ország területének mintegy 50 %-a a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. Magyarországon találhatók Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű és legsekélyebb tavai is, mint a Balaton, a Velencei-tó és a részben Magyarországhoz tartozó Fertő-tó. Az ország számára a felszíni vízkészletek időbeli megoszlásának egyenetlenségei miatt a vízhiány és a túl sok víz egyaránt gondot okoz.

A vízgazdálkodás Magyarországon tradicionális tevékenység. Az 1807. évi XVII. törvénycikkely már rendelkezett a vízszabályozó társulatokról. A vízszabályozási munkák az 1845. évi tiszai nagy árvíz után a földbirtokosok érdekeinek megfelelően egyre nagyobb hangsúlyt kaptak. Gróf Széchenyi István és Vásárhelyi Pál irányításával valósult meg a Tisza szabályozása. 1885-ben megalkották a vízjogi törvényt. Az I. világháborút lezáró trianoni béke eredményeként jöttek létre Magyarország jelenlegi határai, ami osztott vízgyűjtőt hozott létre a Kárpát - medencében. A trianoni béke (1920) alapján jöttek létre Magyarország első határvízi egyezményei Ausztriával, Csehszlovákiával és Romániával.

A II. világháború után 1947-ben megalakult az Országos Vízgazdálkodási Hivatal, amit 1953-ban Országos Vízügyi Főigazgatósággá szerveztek át. Az 1964. évi IV. törvény a vízügyről ugyan a centralizált, tervutasításos rendszer elvárásainak felelt meg, de lehetőséget adott a vízgazdálkodás vízgyűjtő elven alapuló országos szervezetének kialakítására. Az 1990. évi politikai rendszerváltás után a demokratikus elveknek megfelelően 1995-ben megalkották az új vízügyi és környezetvédelmi törvényt. A 12 területi vízügyi igazgatóságon alapuló vízügyi szervezet 1990-2002 között a közlekedési tárcához tartozott, majd a 2002. évi választások után létrejött Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz.

2004. január 1-től a Kormány megalakította az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságot (OKTVF). A vizügyekben az új központi szervezet jogutódja lett at Országos Vízügyi Főigazgatóságnak (OVF). A 12 regionális vízügyi igazgatóságot átnevezték Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságoknak. Az OKTVF és a 12 helyi KÖVIZIG-et a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium finanszírozza az állami költségvetésből.

2006 január 1-vel megszünt az OKTVFőig és létrejött a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények (VKK), mely a vízgazdálkodási feladatok tekintetében jogutóda a megszünt Főigazgatóságnak. 2007. április 1-től a szervezet neve Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság a VKK jogutódja.

A magyar vízgazdálkodás tevékenységi körébe tartozik a vízkárelhárítás, a vízkészlet-gazdálkodás, a vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás állami feladatainak végrehajtása. A Magyar Köztársaságnak, mint az EU tagjának, fontos feladata az EU Víz Keretirányelv végrehajtása.

Vízkárelhárítás

A kiépített árvízvédelmi művek hossza 4200 km, a mentesített ártér nagysága 21200 km2. Hazánkban 2,4 millió ember él az árvíztől védett területen, ami az ország területének 23%-a ? ez Hollandia mellett egyedülálló Európábanan.

Az elmúlt négy évben a Tisza-völgyében négy olyan árvíz vonult le, melyek egyenként meghaladták az összes addigi maximális árvizszinteket.

A védekezési tapasztalatok alapján a korábbi klasszikus folyószabályozási elveket kibővítve a folyógazdálkodás fogalomkörének bevezetésével új programokat fogadtunk el, mint a ?Zöld folyosó program?, a természetvédelmi szempontokat érvényesítő ?Teret a folyóknak? program. Megkezdődött a holtág - és mellékág rehabilitációs program is. A következő években töretlenül folytatni kell az árvízvédelmi létesítmények fejlesztését, az árvízmentesítést. Folytatódik a síkvidéki vízrendezés rekonstrukciójának végrehajtása.

A ?Vásárhelyi terv továbbfejlesztése? c. program a közeljövőben kerül a kormány elé, ami előirányozza vésztározók létrehozását, a nagyvízi meder vízszállítási képességének növelését, illetve a további szükséges töltésmagasítás kombinációját is.

Vízkészlet-gazdálkodás

A vizek állapotának megfigyelésével kapott információk által törekszünk a vizek fenntartható hasznosíthatóságával, a vizek minőségi védelmével, a vizek okozta károk elhárításával kapcsolatos tevékenységek elvégzésére.

A vízkészletek felmérésének eszköze a monitoring. A vízügyi szolgálat által üzemeltetett hidrológiai monitoring hálózat észlelő állomásainak száma mintegy 7700.

A vizek állapotának folyamatos értékelése biztosítja a vízjogi engedélyezési eljárás szakmai megalapozását.

Ivóvízellátás

A lakosság ivóvízzel történő ellátása mennyiségileg megoldott. Az ivóvízbekötéssel rendelkező lakások aránya 93,1%. A szolgáltatott ivóvíz több mint 40 %-nak minősége néhány paraméter esetében elmarad az Európai Unió által elfogadott határértékektől, ez 2015-ig 4,4 millió embert érint. Az EU csatlakozásra irányuló tárgyalási pozíció kialakítása során Magyarország az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv teljesítésére nem kért átmeneti mentességet.

Az irányelv végrehajtásának országos koncepcióját még a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium dolgozta ki. A 2003-2009 között végrehajtandó fejlesztési feladatok nagysága mintegy 0,5 milliárd Euro. Hasonló mértékű fejlesztésre lesz szükség a 2009-2015 közötti időszakban is.

Az ivóvízbázis-védelmi célprogram keretében - központi beruházási programként - folynak a vízbázisok biztonságba helyezését megalapozó diagnosztikai vizsgálatok.

A 2000 végéig befejezett 66 üzemelő vízbázisból 235 település összesen 1,8 millió lakosát látják el jelenleg ivóvízzel. Ebből 32 vízbázis az ottani ivóvízellátás egyedüli forrása. A diagnosztika keretében további 619 db észlelőkúttal bővült a vízbázisok monitoring hálózata.

Szennyvízelvezetés- és tisztítás

A csatornázottság mértéke ? a lakásokra vonatkoztatva ? 2001 végére 53 %-ra nőtt. (Az ellátott területen élő lakosság aránya 62 %.) A tisztított szennyvíznek az összegyűjtött szennyvizekhez való aránya 60,6 %.

Magyarország a közműves szennyvízelvezetés és ?tisztítás területén a 91/271 EGK irányelv végrehajtásával kapcsolatban átmeneti mentességeket kapott a 10 ezer lakosegyenérték (LAE) terhelés feletti agglomerációkban, az érzékeny befogadók (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó) esetén 2008. december 31-i, a 15 ezer LAE terhelés feletti agglomerációkban a 2010. december 31-i, a 2-15 ezer LAE terhelés közötti agglomerációkban 2015. december 31-i határidőre.

A fentiekkel összhangban készült el a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, ami a 2001-2015 közötti időszakban mintegy 4 milliárd Euro fejlesztést irányoz elő.

Európai Unió

A vízellátás-szennyvíztisztítással kapcsolatos teendőinket a korábbi pontok tartalmazzák.

Az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtása érdekében elkészült a Keretirányelv hazai Stratégiai Dokumentuma, melynek alapján folyamatban van a Keretirányelvhez kapcsolódó nemzeti joganyag teljes körű harmonizációja.

A vízgyűjtő-gazdálkodás területi egységei kijelölésének ill. a végrehajtáshoz szükséges szervezet- és intézményrendszer kialakítása megtörtént.

A közvélemény tájékoztatásának a magyar kormány nagy fontosságot tulajdonít.

Az EU Víz Keretirányelv érvényesítésével kapcsolatos törekvéseink a speciális árvízi körülményeink figyelembevételére és a nyílt tervezési eljárások bevezetésére is irányulnak. A végrehajtásnál törekszünk az EU, a Duna-völgyi és a hazai szempontok együttes figyelembevételére.

Hatósági tevékenység

Magyarországon minden, a vízviszonyokba történő beavatkozáshoz vízjogi engedély szükséges, amit a vízgyűjtő szerint illetékes hatóság ad ki, az érdekelt többi hatóság véleményének figyelembevételével. Évente általában mintegy 10-12 ezer engedélyezési határozat kiadására, 200 jogorvoslati kérelemre, és 10 bírósági felülvizsgálatra kerül sor. Az újjászervezés kapcsán a másodfokú hatósági teendőket a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség látja el.

Nemzetközi együttműködés

A nemzetközi együttműködés legfontosabb területe a hét szomszédos országgal folytatott határvízi együttműködés, ami kormányközi ill. államközi egyezmények alapján realizálódik. Magyarország aktív szerepet vállal a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) munkájában. A 2001 májusában magyar kezdeményezésre létrejött Tiszai Vízügyi Fórum keretében a vízgyűjtőn lévő országokkal együtt törekszünk az árvízi kockázatok csökkentésére.

Magyarország aktívan részt vesz a Vízgyűjtő Szervezetek Nemzetközi Hálózatának (INBO) munkájában. A következő INBO közgyűlést 2006-ban Magyarországon tervezik megtartani.