-
- Nemzetközi projektek
-
Nagyprojektek
- A magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményfejlesztése
- Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása
- Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása
- Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése
- Duna projekt
- Vásárhelyi terv
- Árvízi veszély- és kockázati térképezés
- KEOP 2.2.2 - Az EU VKI végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése
- Informatikai rendszerfejlesztés a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően
- Befejezett projektek
-
- Informatikai szakági tevékenységek
- Vízügyi Adattár
-
Vízügyi informatikai alkalmazások
- VIZIR leírása
- A vízügyi objektum és törzsadatkezelő rendszer
- Operatív Hidrológiai Modul
- Magyar Hidrológiai Adatbázis alkalmazások
- Digitális Vízföldtani Napló
- Víz-Tér rendszer
- Vízügyi térinformatikai alkalmazások
- Települési Szennyvíz Információs Rendszer
- Gazdasági-műszaki SQL karbantartó-lekérdező rendszer
- Linkek
Magyarország minden települése rendelkezik közüzemi vízművel, a lakosság mintegy 98 százaléka részesül közüzemi vízellátásban, ezen belül a vezetékes vízellátásba bekötött lakások aránya 94 százalék körüli. A vízfogyasztás az 1980-as évek végéhez képest mintegy 50 százalékkal csökkent. Ez a folyamat mára megállt. A lakosság ivóvíz fogyasztása stabilizálódik. Országosan mintegy 100-110 liter vizet fogyaszt egy ember naponta. Az adatok viszont a település nagyságának és ellátottságának megfelelően változnak. Míg Budapesten 2009-ben átlagosan mintegy 150-160 liter vizet fogyaszt egy ember naponta, addig a nagyobb vidéki városokban 120-130 liter, kisebb falvakban pedig 50-70 liter a napi vízfogyasztás.
Stratégiai jelentőségű kérdés Magyarországon az ivóvíz minőségének javítása. A hazai vízellátás meghatározó módon felszín alatti vizekből táplálkozik. Ennek a körülménynek nagy jelentősége van a vízellátás biztonsága szempontjából. A sérülékeny vízbázisok esetében megfelelő szintű vízbázis védelemre van szükség. A védett rétegvizekre telepített vízbázisokat ugyanakkor geológiai eredetű vízminőségi problémák jellemzik. Ennek következtében az ivóvíz minősége az ország 30 százalékánál a bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium, vas, vagy mangán tartalom miatt nem felel meg az uniós és a hazai előírásoknak.




